buksza

A Buksza megpróbál segíteni a Malactáfelnek (Malackaraj gasztroblog és a Táfelspicc gasztorovat): lehetőség szerint árfelméri a receptek hozzávalóit. Odaát az eper van soron ezért arra vadásztunk. A három nagy budapesti piac és három budapesti, illetve budaörsi áruház szereplésével készült eperfelmérés meglepő eredménnyel zárult. 

A piacokon a magyar eper jellemzően drágább, mint a külföldi, görög vagy spanyol; emellett az is kiderült, hogy a piacokon jóval olcsóbban lehetett hozzájutni az eperhez, mint az áruházakban. Az összesítést a Lehel úti piac nyerte, mert itt volt a legolcsóbb a magyar eper: picik voltak és roggyantak, de egy kiló csak 700 forintba került és finom volt. A legdrágább epret a Savoya Parkban lévő Auchan kínálta, negyed kiló dobozos eper 499, azaz kilónként 2000 forintba került. Vagyis közel háromszoros a különbség. 

Eszternek köszönöm a segítséget!

Feltételek:három különböző évben megrendezett fesztiválról készült fényképeket, beszámolókat, egyéb bizonyítékokat (pl. karszalag) kell bemutatni a rendezőknek; plusz, május eleje és június közepe között kell igényelni egy OTP-kártyát. (A fényképeket, élménybeszámolókat a www.mienkasziget.hu oldalra lehet felpakolni.) Ha a Sziget csapata elfogadja a bizonyítékokat, akkor cserébe fél áron lesz a bérlet - vagyis 27,5-31,5 ezer forinttal olcsóbban. 

Ingyen jegyet is lehet szerezni, ehhez az kell, hogy az eddigi összes fesztiválról legyen bizonyíték. Gerendai Károly, a Sziget egyik alapítója, szervezője szerint annak sem kell csüggednie, aki csak tizennyolc fesztiválon való részvételét igazolja, ő is jó eséllyel pályázik a potyajegyre. Utóbbi tábor tagjai több mint 50 ezer forintot spórolhatnak. 

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.

Újabb árkörkép, ezúttal a húsvéti játékosokkal. A Buksza a budaörsi Tesco, Auchan és CBA Príma, valamint az dél-budai Allee bevásárlóközpont aljában lévő Interspar árait hasonlította össze. 

Rákattintva nagyobb lesz!

A két budaörsi hipermarket fej-fej mellett végzett, a Auchanban 4204 forint lett volna a kosár, a Tescóban három forinttal több.  A másik két boltlánc azonban durván 10 százalékkal, 380-450 forinttal magasabb áron adta a termékeket. 

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A budaörsi CBA-ban nem volt márkás csokitojás, annak az árát a Kondorosi úti CBA Prímából szedtem. A kosárban egyrészt a összehasonlíthatóság kedvéért szerepelnek márkás csokiterméket, másfelől egy friss piackutatás szerint az emberek többsége a márkás, jellemzően drágább termékeket részesíti előnyben húsvétkor. A kiválasztott termékeken kívül óriási a választék a csokifgurákból, az árakban ennek megfelelően nagy a szórás. Az árkörképből látszik, hogy a csokiknál igen nagy különbségek lehetnek az áruházak között. Sonkaügyben azonban nem voltak meggyőzőek az áruházak, viszonylag szűk volt a választék valamennyi áruházban. 

Húsvéti melléklet a hatóságtól

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztató anyagokat állított össze a sonkák és tojások kiválasztásával, felhasználásával és tárolásával, valamint a húsételek biztonságos elkészítésével kapcsolatban. A hatósági tanácsok az alábbi linkeken láthatóak: 

Milyen a jó húsvéti sonka?

Élelmiszer-biztonsági tanácsok húsvétra: Tojásvásárlás, festés és tárolás

Jótanácsok a biztonságos húsételek készítéséhez

A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről