December 13-a fordulópont lesz a boltokban és az éttermekben, a vásárlók, vendégek jól járnak, ugyanakkor még vannak homályos pontok. 

Bő egy hónap múlva, december 13-án lép életbe az élelmiszer-címkézésről szóló uniós szabályozás. A rendelet lényege, hogy a vásárlók, az eddiginél több információt kapjanak a kiszemelt termékről.

Forrás: Origo

A Buksza a független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével tekintette át, hogy pontosan mi változik. (A címkeszabályról a Laboratórium.hu cikkében olvashat bővebben.)

1. Allergének

Az egyik legfontosabb változás az allergánekre vonatkozik. Bár az allergéneket eddig is jelölni kellett a csomagolt termékek összetevői között, mostantól ezt olyan betűtípussal vagy más jelölési eszközzel kell megtenni, amely kiemelkedik a szövegkörnyezetéből.

Külön felsorolás nem kötelező, bár adott esetben egy táplálékintoleranciában szenvedő fogyasztónak ez is nagyon fontos lehet. A külön blokkban megismételt allergéninformáció könnyebbséget jelent a vásárlóknak: hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az összes információt, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie. Ha a gyártók a vásárlók kedvében akarnak járni, akkor érdemes külön feltüntetniük ezeket az információkat. 

Azokra az élelmiszerekre is vonatkozik az új szabály, amelyek nincsenek előre becsomagolva, náluk értelemszerűen körülményesebb a dolog. A gyártók, forgalmazók mellett a vendéglátásra és a kö9zétekztetésre is vonatkozik a szabály. Vagyis a boltok és akár éttermek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, amennyiben a meghatározott 14 allergén közül valamelyik a nem becsomagolt és címkével nem ellátott élelmiszerek összetevőjét tartalmazza. 

A 14 allergén a következő: a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid.

2. Étlapszabály

A csomagolatlan élelmiszerekre vonatkozó szabályozás azért is időszerű, mert a vendéglátósok eddig gyakran semmilyen információval nem tudtak szolgálni a táplálékallergiával kapcsolatos kérdésekre. Tehát az éttermekben, büfékben, közétkeztetésben is fel kell tüntetni, ha allergén lehet az ételben. Az uniós szabály egyelőre azt írja elő, hogy a csomagolatlan élelmiszereknél is jelezni kell az allergéneket, ám arra egyelőre nincsen előírás, hogy ezt pontosan hogyan kell megtenniük például az éttermeknek, vagy a csomagolatlan élelmiszereket árusító egységeknek, például a pékségeknek.

Forrás: Origo

Ameddig nem jelenik meg a vonatkozó rendelet, Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling szakértője azt tanácsolja a vendéglátósoknak, hogy rendszeresítsenek egy információs táblát, amely felhívja a figyelmet a különböző fogásokban lévő allergénekről vagy egy külön lappal egészítsék ki az étlapokat. Erre azért van szükség, mert egyelőre nem tudni, mi a hatóság álláspontja. (A Buksza érdeklődésére az agrártárca jelezte, az élelmiszer-jelölésről szóló rendelet kidolgozása folyamatban van.) Ha megszületik a jogszabály, utána lehet majd igazodni a tartalmához. 

Az élelmiszerboltokban is lesz feladata az üzemeltetőnek a csomagolatlan árukkal. Ahogy említettük, arra még nincs szabály, hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban megtenni,l ezért a boltokban vagy a pékségekben a csomagolatlan élelmiszereknél (például kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok stb.) mellé mondjuk ki lehet tenni egy tájékoztató táblát, amelyen felsorolják a termékekben jelenlévő allergéneket. A nagyobb áruházakban érdemes lehet igénybe venni a digitális technikát, és kombinálni például az árleolvasók szolgáltatását az allergénekre vonatkozó információk átadásával.

3. Tápérték

A tápérték feltüntetésére is új szabályok vonatkoznak majd a jövőben. Nem lehet a kötelező elemek, információk közé tetszés szerint adatokat beszúrni, ezeket csak az előírt táblázat végére szabad betenni. Ez nagyban segítheti a fogyasztót a tájékozódásban. A legnagyobb káosz eddig tápértékadatok elemeinek kiemelésével volt, Ezt a területet semmilyen jogszabály nem szabályozta. Emiatt a gyártók az előnyösebb tulajdonságokat kiemelték, a kedvezőtlenebbeket pedig elrejtették, tehát a vásárlók nehezen tudtak eligazodni. Az új rendelet ennek vet véget: egységesíti a kiemelhető tulajdonságokat, és még azt is szabályozza, hogy az összehasonlíthatóság érdekében 100 grammra vagy 100 milliliterre is meg kell adni az adatokat.

Forrás: Origo

Az ilyen figyelemfelkeltő eszközökkel élő gyártók termékei jobban összehasonlíthatók lesznek a vásárlók számára. Azoknak a gyártóknak a termékei esetében, akik nem élnek ezzel a marketinglehetőséggel, marad a táblázat böngészése. A tápértékadatok feltüntetése egyelőre opcionális, de 2016 decemberétől már ez is kötelező lesz, kevés kivétellel minden termék esetében.

Ha egy-egy gyártó korábban kapcsol, azaz 2016 előtt alkalmazza a jelölést, akkor igazodnia kell a rendelethez: az abban meghatározott szigorú szabály szerint kell feltüntetni. Persze mint mindenhol itt is van kivétel: az olyan termékekre amelyek valamilyen állítást tartalmaznak (csökkentett, light, dúsított stb.) vagy hozzáadott vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak azokra eddig is és ezután is kötelező lesz a tápérték táblázat. Ebben nincs változás.

4. Betűméret

A rendelet meghatároz egy minimális betűméretet, legalább 1,2 milliméteres karakterekkel kell leírni az adott élelmiszer adatait.