Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Veszélyesek-e a sztárjelölt tepsik? 

Az elmúlt időszakban egyre több boltban váltak elérhetővé a kerámiabevonatos edények. Laikusoknak úgy tűnhet, ezek igyekeznek átvenni a teflonos edények szerepét. Veszélyesek-e ezek az edények?

A kérdés azért is fontos, mert a teflonos edényekről kiderült, hogy sérülés esetén veszélyesek lehetnek. A trónkövetelő kerámiabevonatos edényekről Szigeti Tamás, a független laboratóriumot működtető Wessling szakértője a Bukszának azt mondta: "A kerámiatálak, -edények, -tepsik a csomagolóanyagokhoz hasonlóan az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező anyagok közé tartoznak.

Ebből következően az EU élelmiszerlánc-biztonsági rendszerében is ennek a státusznak megfelelő követelményeket kell kielégíteniük. Vagyis: úgynevezett migrációs vizsgálatoknak kell alávetni az ilyen eszközöket, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen anyagok kerülhetnek az ételekbe, ha ezekkel süt vagy főz az ember.

Helyükre jöhetnek a kerámiabevonatosak - Forrás: Origo

A kerámia edények a festékanyagai általában valamilyen ásványi anyagból készült színezékek. Ennek következtében a kerámiaedényekből és a kerámiabevonatokból főként fémek, fémvegyületek (főleg fémoxidok) törhetnek utat az készülő fogásba, ha a gyártás során technológiai hiba történt, illetve olyan alapanyagokból készültek, amelyek nem alkalmasak élelmiszerekkel való érintkezésre. "Ilyen eset azonban ritkán fordul elő" - mondta Szigeti Tamás.

0 Tovább

A legdurvább élelmiszer-drágulás

Tegyük fel, hogy egyik napról a másikra egy rakás mindennapos élelmiszerer bolti ára a harmadával emelkedik. Ezt ma nehéz elképzelni - pedig pontosan 25 éve ez történt.

Képzelje el, hogy kormányzati intézkedés eredményeként - mondjuk - a jövő hétfőtől a legtöbb élelmiszer a harmadával drágul. Egyrészt elképesztő roham lenne a boltokban a következő napokban. Hiszen tudni lehet, hogy az eddig 150 forintos liszt 195 forintra, a 200 forintos kenyér 260 forintra, a táblás csoki 300 forintról 390 forintra drágul, egy sor további terméknek szintén emelkedik az ára. Másrészt a boltokban vasárnapról hétfőre lázas munka lenne, mert a termékek kétharmadát át kell árazni, az eddiginél 30 százalékkal magasabbra. Erre manapság nincs esély, pedig történt ilyen - pontosan 25 évvel ezelőtt.

1990. elején - egész pontosan január 8-án - ugyanis drasztikus áremelésekre került sor Magyarországon a szabad áras piac kiépítése miatt: j30-35 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az akkori élelmiszer-áremelkedés az egész évet meghatározta: 1990-ben a KSH csak az élelmiszerek körében 35 százalékos áremelkedést mért, amire a rendszerváltás óta eltelt 25 évben nem volt példa.

2 Tovább

Főszereplők: elhízás, cukorbetegség, laktózérzékenység

Szigorítja az EU az élelmiszer-feliratokra vonatkozó szabályokat. Az alábbi rendhagyó képregény alapján nem csoda. Főszereplők: cukorbetegség, laktózérzékenység, elhízás, allergia.

A képek kattintás után nagyobb méretben is megjelennek. 


Forrás: Európai Parlament, Eurostat, OECD

Forrás: Európai Parlament, Eurostat, OECD

Forrás: Európai Parlament, Eurostat, OECD

A képregény alapjául szolgáló infografikát az Európai  Parlament oldalán nézheti meg, link itt. Az adatok forrása: Eurostat, Európai Parlament, uniós élelmiszer-biztonsági hivatal, OECD.

A december közepétől várható szigorításokat a következő napokban megjelenő posztban sorolja fel a Buksza. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

0 Tovább

Magyarország toplistás élelmiszer-drágulásban

Csak Izland előzte meg Magyarországot Európán belül. 2005 óta 164 százalékra drágultak az élelmiszerek. Infografika az élelmiszerárakról. 

Bár az infláció évtizedes mélyponton jár, ha az egyik legnagyobb tételt jelentős élelmiszerárakat nézzük nemzetközi összevetésben, akkor Magyarország nem áll jól.

Sőt. Az Eurostat egyik adatsora szerint, amely a 2005-ös adatokat veszi bázisnak (a 2005-ös árak jelentik a 100 százalékot) egyedül Izlandon volt magasabb az áremelkedés. (Valamint Törökországban, de ott másként mérik az árakat, és nem is feltétlenül sorolható Európához.) 

Tény ugyanakkkor, hogy a legfrisebb - szeptemberi - inflációs adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten minimálisan emelkedtek, a KSH 0,2 százalékos drágulást mért. 

2 Tovább

Ennyi magyar nyugdíjas képtelen gyakran húst venni

Bár a magyar nyugdíjasok költése meghaladja az átlagot, 40 százalékuknak nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst vagy halat egyen. 80 százalékuknak pedig az egyhetes üdülés nem fér bele.

Október elsején volt az idősek világnapja, ennek alkalmából a KSH összeállítást készített az idősek helyzetéről. Kiábrándító és pozitív adatok egyáránt vannak.

Nyugdíjasok az egyik Vas megyei idősotthonban - Fotó:Origo

Az elemzés szerint a nyugdíjasok esetében a szegénységi kockázat alacsonynak mondható. A nyugdíj stabil rendszeres jövedelem, a KSH szerint emiatt a nyugdíjasok nagyobb biztonságban vannak, mint a társdalom más csoportjai. A nyugdíjasok körében a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi ötöd közötti különbség 2,8-szoros, szemben az országos 4,5-szeres szorzóval.

0 Tovább

Problémás a tescós baromfipárizsi és a Lidl virslije

Virsliket, krinolinokat, párizsiket vizsgált a hatóság. Több termék is termék kifogásolható volt, mert több volt bennük a zsír, vagy kevesebb a fehérje.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari laboratóriuma 52 különböző virslit, krinolint és párizsit vizsgált A laborosok azt nézték, hogy a termékek megfelelnek-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, valamint a termék címkéjén feltüntetett tápértéktartalmak helytállóak-e.

A virslipiac ellenőrzésére szükség is van. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója, a Gault & Millau főszerkesztője tavaly a Tafeclspiccnek azzal érzékeltette a problémát, hogy az Aranyszalag Minőség tanúsítvány odaítélésekor egyetlen komolyan vehető hazai cég sem jött szóba ebben a kategóriában. "Sajnos ezt a területet még mindig olyan szinten hatja át a - csúnya szóval - költségtudatos gondolkodásmód, hogy lehetetlen minőséget várni" - fogalmazott a magyar gasztrónómia miniszerelnökének tartott Molnár B. Tamás. (A szakemberről készült portrét itt olvashatja el, a húsiparban használt bizarr nevű fehér takonyról szóló szintén táfeles cikket pedig itt találja.)


Fotó: Origo

0 Tovább

Lecsapott a hatóság - szlovák tejek, dinnyék, nektarinok bánták

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal razziát tartott hétfőn a Nagybani Piacon. 5,5 tonna zöldség és gyümölcs, és 1700 liter szlovák tej lett az áldozat. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a NAV, a Készenléti Rendőrség és a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága közös razziát tartott vasárnapról hétfőre virradóra a Nagybani Piacon, az ellenőrök az áruk eredetét vizsgálták. 

A Nébih beszámolójából kiderül, hogy az akció 1,7 hektoliter külföldi - szlovák - tartós (UHT) tej mellett összesen 5,5 tonna bizonytalan eredetű zöldséget és gyümölcsöt - görögdinnyét, nektarint, citromot, körtét, krumplit - foglaltak le, mert nem volt egyértelműen beazonosítható a termék. A videón pedig látszik, hogyan zúzzák be a bűnös gyümölcsöket.

 

0 Tovább

Szuperbaci támadhat az ételeinkre

A járványügyesek régi ellensége, a Clostridium difficile okoz fejfájást az élelmiszer-biztonságiaknak. Nekünk sem árt az óvatosság a konyhában.

A levegő oxigénje nélkül éldegélő Clostridium difficile baktérium veszélyeire hívja fel a figyelmet az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóirat friss száma.


Zöldségeken érkezhet a szuperbaci - Fotó: Origo

A baktérium gyengébb immunendszerű embereknél súlyos, életveszélyes vastagbélgyulladást okozhat. Ez a kórokozó néhány évvel ezelőtt főként a járványügyi szakembereknek okozott fejfájást, de úgy tűnik, hogy napjainkban már az élelmiszerbiztonság területén is vannak teendők e veszélyes kórokozó visszaszorítása érdekében.

0 Tovább

Elbukott négy halkonzerv

Benzolszármazékokat tartalmazó, Lettországból származó heringkonzervek buktak le a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzésén.  

A Nébih füstölt halkonzerveket vizsgált legutóbbi átfogó ellenőrzése során. A 36 vizsgált termékből négy bukott meg. A Lettországból importált négy Riga Gold márkanév alatt forgalmazott termékekben ugyanis a határérték feletti benzolszármazékot mutatott ki a vizsgálat. 

Az egyik bűnös heringkonzerv - Fotó: Nébih

A Nébih megtiltotta a vizsgált heinrgkonzervek forgalmazását és elrendelte a visszahívásukat. A hatóság egyúttal jelezte, hogy a Riga Gold "Füstölt hering olajban” elnevezésű konzerveket a jövőben csak vizsgálat után szabad piacra dobni. (A megbukott termékek pontos paramétereit itt olvashatja el.) 

0 Tovább

Rengeteg vizet eszünk

Bár egy embernek napi 2-4 liter vízre van szüksége, míg egy napra való élelmiszer vízszükséglete 3 ezer liter. Tényleg megdöbbentő adatok a FAO-tól.

A Föld vízkészlete 1,4 milliárd köbkilométer, ám ennek csak töredéke, 0,003 százaléka, azaz 45 ezer köbkilométer mondható friss vagy ivóvíznek. Ráadásul a szezonális hatások, és az árvizek miatt a tényleges mennyiség 9-14 ezer köbkilométer.

Ebből kell gazdálkodnia a lakosságnak, az iparnak stb. Ha a Föld vízkészletét egy kádban képzeljük el, akkor az ivóvíz egy teáskanálnyi lenne - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adataiból.

A nagy kék gyolyó a Föld vízkészlete, a pici golyó az ivóvízkészletet - Forrás: Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS, Origo

A legnagyobb vízfogyasztó a mezőgazdaság, amely 70 százalékát használja el a víznek, a fejlődő országokban viszont 95 százalékos arányra is van példa. Egy tonna gabonához 1500 köbméter víz kell, azaz egy kiló gabonának 1,5 tonna a vízigénye.

0 Tovább

Hiába támad a génpuska!

A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) világszerte az érdeklődés középpontjában állnak, a témával Magyarországon is előszeretettel foglalkozik a politika, a sajtó. Érdemes áttekinteni, hogy a GMO-kkal kapcsolatban milyen jogszabályok érvényesek az EU-ban, Magyarországon, illetve azt is, hogy egyáltalán mit is nevezünk pontosan génmódosított növénynek, hogyan állítják elő és milyen módszerekkel lehet kimutatni azokat. Egy független DNS-labor munkatársainak segítségét kértük.

A GMO-kal szemben megfogalmazott legfőbb aggodalmak alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. Egyrészt az egészségre gyakorolt hatásuk miatt tartanak ezektől a növényektől, másrészt az ökológiai rendszerek sérülésétől félnek, különösen a rovarölő hatású fajták esetében, de nem elhanyagolható aggály a gyomirtószereknek ellenálló, "szupergazok" elszabadulása sem. Ezek a kérdések a táplálkozáskutatóknak, ökológusoknak adnak munkát.

Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenniük a laikusoknak, mit is nevezünk pontosan genetikailag módosított szervezetnek, milyen módosítások léteznek, hogyan lehet a GMO-kat kimutatni - a Buksza a Biomi Kft. független laboratórium munkatársait, Dr. Micsinai Adriennt és Dr. Dallmann Klárát kérdezte ezekről. Genetikailag módosított szervezetek (GMO) alatt olyan organizmusokat értünk, amelyek örökítőanyagába idegen, más fajokból származó DNS-t juttattak be, vagy amelyet a saját DNS-ével módosítottak. A célszervezetek köre igen tág: baktériumok mellett gombák, növények és állatok is szerepelnek a listán - mondták el a szakértők.

0 Tovább

Lecsapott egy benzinkútra a Spar

A kérdés, hogy lesznek-e további kutak, ahol megveti a lábát a élelmiszerlánc. Logikus lenne.

A XI. kerületi Kondorosi út és a Fehérvári út kereszteződésében lévő benzinkútra napok óta ki van aggatva egy molinó, amely szerint a Spar boltot nyit a benzinkúton (a volt shop helyén), vasárnap pedig lázas nyitás előtti készülődés folyt a boltban. Az üzlet hétfőn - október 14-én nyit -, ezért az árakról még nem lehet tudni. A Buksza a napokban látogatást fog tenni az üzletben, akkor majd erre is fény derül. Mindenesetre a benzinkút korábbi boltjának árait nem lesz nehéz alulmúlni.

0 Tovább

A Penny is beállt a sorba

A diszkontok közül a Penny Market fogadja el elsőként az Erzsébet utalványokat, amelyek miatt Brüsszel a közelmúltban az Európai Bírósághoz fordult.   

Bő másfél évvel a bevezetés után, csütörtöktől a Penny Market országos hálózatában - 192 boltban - is lehet Erzsébet utalvánnyal fizetni.

Eddig a legnagyobb élelmiszerláncok közül a CBA, a Coop, a Reál, a Tesco, a Spar és az Auchan fogadta el a kártyákat, a Penny pedig az első diszkontlánc, amely elfogadja azokat. A másik két nagy diszkont, a Lidl és az Aldi boltjaiban még nem lehet velük költeni.

Problémás bevezetés

Az Erzsébet utalványok bevezetése nem volt egyszerű menet. A magyar kézben lévő láncokkal, köztük a CBA-val, a Cooppal és a Reállal elsőként állapodott meg a kibocsátó állami cég. A Tesco több hónapos huzavona után tavaly tavasszal kapott engedélyt arra, hogy a hipermarketjeiben elfogadja azokat, majd fokozatosan a többi külföldi kézben lévő áruházlánc is megkapta az engedélyt, kivéve a diszkontláncokat - mostanáig. (Az Erzsébet utalvány bevezetésének problémáiról itt és itt írtam tavaly.) 

Az Erzsébet utalványok rendszere Brüsszelnek sem tetszik, elsősorban azért, mert az Európai Bizottság szerint a rendszer monopolhelyzetet teremtett, ellehetetlenítve a magyar piacon korábban jelentős részesedéssel rendelkező külföldi kézben lévő cégeket, köztük a Sodexót vagy a Cheque Déjeunert. Brüsszel szerint a tavaly bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, ezért a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult az ügyben. 

0 Tovább

Fejfájós chilei sör 310 forintért

Szingapúr után a világ másik pontjáról, Chile fővárosából, Santiagóból kapott a Buksza árkörképet és érdekes adatokat. A bányászok forintban mérve akár milliós összeget kapnak, egy írástudatlan alak is összeszed 400 ezer forintot. A minimálbér 80 ezer forint körül van. A liszt pedig 290 forint.

Ott dolgozó barátom beszámolója szerint a bérekben nincsenek óriási különbségek a magyarországi átlagokhoz képest: a minimálbér 180 ezer peso (80 ezer forint), az átlagbér 300-400 ezer peso (130-180 ezer forint), a diplomások pedig 600 ezer peso (270 ezer forint) feletti összegeket keresnek.

A legtöbbet az ország gazdaságának egyik alappillérét jelentő bányaiparban dolgozók kaphatják, a diplomás bér többszörösét is zsebre tehetik. A mással is jól lehet keresni: a barátom utcájában lakó írástudatlan (segíteni szokott sms-ezésben) alkoholista fickó akár 1 millió pesót (444 ezer forintot) is összeszed autómosással, autóőrzéssel - az a hír járja róla, hogy zsarolással szedi össze a pénzt.

0 Tovább

Ahol napi 8 rugó csak a minimumra elég

Szingapúr gazdag ország, számos gazdasági mutató alapján összeállított listán az élmezőnyben van, ennek meg is van az ára. Egy nap simán elvisz 8 ezer forintot, és ez csak a legáltalánosabb (kaja, pia, közlekedés) dolgokat fedezi. 

"A magyar fizetésből sansztalan megélni itt, 40-50$-t (7100-8800 forint) költök teljesen átlagos cuccokra, étel, ital, tömegközlekedés" - válaszolta egy ismerősöm Szingapúrban dolgozó magyar barátja arra a kérdésemre, mennyibe kerül ott az élet. Hozzáfűzte, ez az összeg szórakozás nélkül értendő. "Nem főzök, hanem veszem a táplálékot, de nem menő helyen" - fogalmazott. 

Vannak extrémebb arányok is, egy Honda Accord 120 ezer dollár, ami több mint 20 millió forint. Összehasonlítás végett: a Honda magyar honlapján a legdrágább Accordok is a 10 milliós határhoz vannak közelebb. A lakásbérlés is durva: havonta 2500 szingapúri dollár (közel 450 ezer forintba) plusz rezsi egy 35 négyzetméteres lakás fér csak bele, amely az örömlányokkal tömött negyedben található. 

Néhány mindennapos élelmiszer ára forintra átszámolva az egyik legnagyobb szingapúri élelmiszerlánc webshopjából: 

1 kiló liszt: 300-500 forint 

1 kiló cukor: 300 forinttól

1 liter étolaj: 700 forint

1 liter friss tej: 620 forint

1,5 liter Coca-Cola: 380 forint (akciós)

0,5 literes (olcsó) dobozos sör: 500 forint

1,5 literes San Benedetto: ásványvíz: közel 400 forint (akciós)

További bukszás posztok:

Mi hiányzik a dohányboltokból? 

Ahol a szabadban sem lehet cigizni

Mire elég a babapénz? 

Törékeny rollerekre figyelemeztet a Lidl

0 Tovább

Gyros vicc áron

Íme a VIII. kerületi János Pál pápa (volt Köztársaság) tér déli oldalán lévő az arab büfé-élelmiszerbolt.



A felirat nem vicc.

Budapesten általában ennél jóval drágábban, 500-700 forintért kaphatóak a gyrosok. Az alacsony ár ellenére az itteni gyrosszal minden rendben. Semmi extra, de finom, nincs teletömve, cserébe nem szakad el a tészta és folyik ki a szósz, ami elő szokott fordulni. (A Buksza rendszerint nem alkot véleményt egy-egy termékről, a mostani az alacsony ár miatt kivételes eset.)

Vasárnap egyébként nem volt gyros, a szomszéd házban lakó törzsvendégek szerint akkor nem szokott lenni, ellentétben a hét többi napjával. Kedden volt. Az előttem lévő vendég négy termékkel hagyta el az egységet.

Fizetésnél 600 forintot kért tőlem a kedves kiszolgáló lány a két, elvitelre kért gyrosért. Nem kérdeztem meg, hogy a csomagolás miatt kell-e többet  fizetni. Mindegy is, ha igen, ha nem, ez belefér. Jó étvágyat!

4 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek