A fuzáriumbetegség pusztítja a banánállományt, harc indul a betegség ellen, és új banántpíus jöhet a piacra. A fuzáriumbetegség a ludas. Mit kell tudni róla, van-e ilyen Magyarországon?

A globális banánállományt pusztítja a fuzáriumbetegegség - közölte december végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A fuzáriumbetegség több ezer hektáron pusztítja a banánállományt, és 100 millió dollár nagyságrendű kiesést okoz.

A FAO ezért közel 50 millió dolláros költséggel harcot hirdetett a fuzáriumbetegeség ellen. Egyben azt is közölte, hogy a szakemberek szerint a megoldást egy, a jelenleg leggyakrabban exportált, Cavendish néven ismert banánhoz ízben és kinézetben hasonló, de ellenállóbb banán elterjesztése. Ez a banán már létezik, neve:  GCTCV-219. 

Így pusztítja a banánfát a betegség

A Buksza megkérdezte a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértőjét, pontosan mi is az a fuzáriumbetegség. Szigeti Tamás, a cég szakértője közölte: "A hivatalos nevén Fusarium egy mikroszkopikus penészjellegű gombanemzetség neve, amely jól ismert az agráriumban és az élelmiszeriparban, mert sok fejtörést okoz az érintetteknek. A fuzárium névvel jelzett betegség ugyanis tönkreteheti a banánfákat, de megfertőzheti a például a kenyéralapanyagokat, például a búzát vagy a rozst, de a kukoricára is veszélyt jelent." 

Hervadás, sárgulás

A fuzáriumbetegség a trópusi és szubtrópusi vidékeken pedig leginkább a banánfákra támad, és a gomba okozza a banánok úgynevezett panamabetegségét. (először 1890-ben mutatták ki Panamában, innen terjedt el a karibi térségben)

"A betegség legfontosabb külső tünete a hervadás és a levelek halványsárgás elszíneződése, amely később intenzív sárgába vált. Ahogy a betegség előre halad, egyre több levél sárgul és pusztul el, a banántörzs körül pedig sárga, hervadt levelekből álló szoknya alakul ki, később a levélnek csak a váza marad meg. Ha valaki egy fuzáriummal fertőzött növény törzsét kettévágja, azt láthatja, hogy belül gesztenyebarna színű, esetleg elfehéredik" - fogalmazott a Wessling szakértője. 

Alattomos

Ez magyar szempontból annyiban érdekes, hogy a banánfákat elleni fuzáriumtámadás a banán árára is hatással lehet. Ugyanakkor fontos, hogy Magyarországon ennél sokkal közvetlenebb veszélyt is jelent a fuzáriumbetegség, mégpedig a gabonák oldaláról. Magyarországon a fuzáriumok a gabonaféléket betegítik meg, főként a kalászt fertőzik meg, ott élősködnek, gombafonalaikkal bevonják a gabonaszemeket, anyagcseretermékeik bekerülnek a magba is, innen pedig könnyen átkerülnek a sütőipari termékekbe – mondta Szigeti Tamás. 

Egy talajlakó gombáról van szó, amely a banánt a gyökerein keresztül fertőzi meg, majd bekerül a szállítószöveteibe, és eltömi az edénynyalábokat, így a növénynek megszűnik a keringése. Az, csakúgy, mint az embereknél végzetes. A gomba „alattomosan” felszívódik a gyökereken keresztül, szálai behatolnak be az edénynyalábokba, és onnan végzik el pusztító munkájukat. Amikor elérik a kritikus sűrűséget a szállítóedényekben, nagyon rövid idő alatt elpusztítják a növényt. 

A védekezés lényegében ki van zárva

A legrosszabb az egészben, hogy a fuzárium ellen lényegében nem lehet védekezni. A betegséget nem lehet gombaölő hatású szerekkel (fungicidekkel) legyőzni, ráadásul a talajból szinte lehetetlen kimutatni a jelenlétét. A szakirodalom szerint a fertőzött területeken szabályos karantént kell létrehozni: le kell állítani a banántermesztést, fertőtleníteni az összes érintett állatot, embert, gépet. A fertőzött banánfákat nem szabad kivágni, hanem egyfajta hőpajzsként fém hullámlemez borítást kell a fertőzött növények köré tenni, aztán el kell őket égetni. Így elpusztulnak a fertőző növények, és a talaj egy részében a gombák. Előfordulhat, hogy az adott növény, jelen esetben banán vagy gabona képes megállítani a gomba szaporodását a saját testében, ez az oka annak, hogy vannak rezisztens banánfajták.

Komoly betegségeket idézhet elő

Szigeti Tamás szerint egyelőre tehát kizárólag az ellenálló fajták termesztése a megoldás, vagy - ahogy számos más esetben – úgy gyaníthatóan „bevetik” a genetikai csodafegyvert, vagyis úgy módosítják számos banánfajta génjeit, hogy azok ellenállóvá váljanak a fuzáriumnak.

Jó hír viszont, hogy éppen a betegség gyors lefolyásának köszönhetően a fertőzés tünetei a gyümölcsön nem láthatók, a gomba toxinjai már nem jutnak el a termésbe, legalábbis nem tudunk arról, hogy a banánból kimutattak volna fuzáriumeredetű toxinokat. Ugyanakkor a gabonfélék fuzáriumos fertőzése esetén fokozott gondossággal kell eljárni,  mert a gombák által termelt toxinok komoly betegségeket okozhatnak, ha belekerülnek az élelmiszer-láncba. Legrosszabb esetben akár daganatos megbetegedésekben is szerepük lehet, de hatásukra bőr- és szemirritáció, vese- és májelégtelenség is felléphet.

(A fuzáriumbetegségről a  Laboratorium.hu összefoglalójában olvashat részletesen.) 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá