74 ezer diák megy egyetemre, főiskolára szeptembertől. Ez pedig nem olcsó mulatság, főleg, ha valaki egy másik városban kezdi meg a felsőfokú tanulmányait. Mennyibe kerül az indulás?

A múlt héten kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat: 74 ezer diák kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől. Bő egy hónap van a rajtig, ám addig is számos teendőjük és kiadásuk lesz a diákoknak és szüleiknek.

Fotó: Origo

A Buksza összeszedte a legfontosabb kiadásokat az egyetemi rajthoz. Az alábbi infografikán egy takarékos, egy átlagos és egy rendszeresen szórakozó, albérletben lakó, illetve bejárós diák kiadásait mutatjuk be, majd tovább részletezzük a lehetséges költségeket.

A fenti diákbüdzsék egy budapesti egyetemre felvett, eddig vidéken élő tanulóra vonatkoznak, és becsült, nagyságrendi összegeket mutatnak. Természetesen egy-egy tanuló esetében ezektől eltérő kiadások adódhatnak lakástól, életviteltől függően. Az is fontos, hogy az albérletre kifizetett kaució nem vész el, az az összeg visszajár, ha kiköltözik a diák, ezzel együtt a szeptemberi kiadásokban helye van.

Kolesz vagy más

A legnagyobb tétel a lakhatás megoldása, ha egy vidéken lakó, budapesti egyetemre felvett diákról van szó. A kollégiumi hely a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiumaiban 10 ezer forint havonta az államilag finanszírozott diákoknak, az önköltségeseknek 20 ezer forintot kell fizetniük. Az ELTE-s kollégisták havonta 10,3 ezer - 15,3 ezer forintért kapnak egy helyet. A Corvinuson állami finanszírozásban tanuló diákok havi 9,3 ezer - 16 ezer forintért jutnak szálláshoz, a tanulásért fizetős társaiknak pedig ugyanezért 20 950 - 27 650 forintot kell adniuk.

A Budapesti Műszaki Egyetem főépülete - Fotó: Origo

A kollégiumi helyek korlátozottak, sokaknak nem jut hely, nekik az albérlet jelent megoldást. Több alternatíva is létezik, például többen - akár 3-5-en - összeállnak, és bérelnek egy nagyobb - 80-140 négyzetméteres -, sokszobás lakást, de van, aki egyedül vesz ki egy kisebbet. A havi összeg a kerülettől, a lakás állapotától, korától függ, utóbbi pedig a rezsit is meghatározza. Átlagosan lakásonként 50-150 ezer forintos havi bérleti díjjal lehet számolni, a diákok számától függően tehát 20-50 ezer forint lehet a bérelt lakás díja havonta.

Az albérleteseknek egy további, nagyon jelentős tétellel, a kaucióval is számolniuk kell. A bérelt lakásokért a tulajdonosok 2 vagy 3 havi kauciót kérnek, amit a lakás kivételekor kell letenni az asztalra. A legolcsóbb lakások esetében is 100-150 ezer forintos tételről van szó, de simán lehet 250-300 ezer forint, ami több lakó esetén persze eloszlik. Bár az indulásnál nem jelentkeznek egyből a rezsiköltségek, ám később számolni kell velük. A közös költséget viszont jellemzően a bérleti díjjal együtt, előre szokták kérni a tulajdonosok.

Bringa, BKV, vonat

A közlekedés a következő tétel - a legolcsóbb természetesen a kerékpár. (Ha nincs, persze venni kell. Az ár függ attól, hogy használt vagy új, valamint a felszereltségtől, de 20-100 ezer forintból megúszható.) Ha a diákok rendszeresen szeretnének bringázni, akkor érdemes olyan albérletet választani, ahol könnyen megoldható a tárolás (van tároló, pince a házban stb.) Aki nem akar bringázni, de naponta rendszeresen tömegközlekedéssel jár, annak a 3450 forintos diákbérletet kell megvásárolnia.

Fotó: Origo

A vidéki diákoknak a hazautazás is fontos tétel, tegyük fel, hogy havonta két alkalommal utaznak haza. Egy debreceni vagy szegedi diáknak 2300-2600 forintba kerül egy-egy út, így összesen 9,2 ezer forintjába került a haza- és visszautazás, egy győri diák esetében egy menet 1,2-1,7 ezer forint kerül, így havonta összesen 4,8-6,4 ezer forintba kerül majd a vonatozás. Komoly tétel még az étel, ital, igaz, itt nagyon nehéz pontos becslést adni, mivel ennél a tételnél óriási lehet a szórás, részben az otthonról hozott ételek miatt.

A nagyságrendet azért be lehet lőni, mondjuk a KSH adatai alapján. Ezek szerint az ételre és - alkoholmentes - italokra elég havonta 16,6 ezer forint. Vannak tovább az egészségügyi kiadások (gyógyszer, orvos stb.), havi átlagban közel 3 ezer forint mehet el erre, plusz van a telefonköltség, ami 4500 forint körüli összeget jelent. (Az internetre fordított kiadást a rezsiköltségek közé soroltuk, amelyek nem jelentkeznek feltétlenül a szeptemberi kezdésnél.)

Egyebek

Az egyetemistáknak számolniuk kell a tankönyvek, jegyzetek árával is. Ennél a kiadásnál is szaktól, évfolyamtól függ a végösszeg, nem beszélve arról, hogy sok tankönyv és jegyzet online elérhető, így elsősorban a fénymásolásra, nyomtatásra kell költeni. Ez szeptemberben komolyabb tétel lehet, 5-20 ezer forintot érdemes számolni rá. Legfeljebb marad belőle. 

Nem kötődik szorosan a tanuláshoz, de a diákok nagy része az iskolakezdés után rendszeresen szórakozik, ennek a költsége azonban egyénfüggő. A takarékosabb diákok megúszhatják havi 3-5 ezer forintból, a mulatósabb társaik azonban ennek többszörösét is elverhetik a kocsmákban.

Összesen mennyi?

Egy, a lakhatást a kollégiummal olcsón megúszó diák esetében is a szeptemberi kezdés 60-70 ezer forintos kiadással járhat. Az albérletes diákoknál, főleg, ha egyedül laknak, pedig akár 300 ezer forintos kiadással indulhatnak az egyetemi évek. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon  

Korábbi Buksza-posztok: 

Teljes forintcsere jön?

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának?